Szajol község

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Jász-Nagykun-Szolnok megye
Kistérség: Törökszentmiklósi kistérség
Lakosság: 4057 fő
Terület: 36.97 km²
Népsűrűség: 109,74 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 56

Fekvése

Története

A Tisza és egy hajdani morotvája közé beékelve fekszik Szajol község. Szajol már az őskorban a Kőrös-kultúra időszakában lakott hely volt. A Felső-földön cölöpszerkezetes patics falú házat tártak fel. Szajol neve először 1261-ben fordult elő egy IV. Béla által kiadott oklevélben Zayli alakban. Neve feltehetően török eredetű, jelentése előkelő. Szajol a szolnoki várispánsághoz tartozott. A település, mint nemesi közösség mereven elzárta az utat a nagyobb számú idegen letelepedők előtt. A zayoli nemesekről tesz említést IV. Béla királynak az 1339-ben átírt oklevele is. A község nevét ZAYLI, majd SZAYL,ZAYLA írásmódokkal láthatjuk az oklevelekben. Birtokosai 1339-től a Szajoli, Simonfi, Kompolti, Országh családok voltak. A török hódoltság alatt a népesség erősen megfogyattkozottm,1576-ban 13 tizedfizető lakosa volt. A hódoltság idején Szajol a szolnoki szandzsák népes faluja. A település török időben is megmaradt katolikus hiten. 1784-1787 között megtartott első magyarországi népszámláláson 454 fő élt a településen, a nemesek száma 89 fő. Nemesi családjai a Fejér, Hegedűs, Lajkó és Török családok. Az 1827-es összeírás szerint már a lakosok száma 727 római katolikus,8 protestáns, és 29 izraelita. Az 1848-49-es szabadságharcokban Szajol fő feladata a forradalmi seregek elszállásolása volt. 1872. augusztus 4-én kelt és szeptember 19-én jóváhagyott szabályrendelet értelmében Szajol nagyközséggé alakult. 1903-ban a községben az egész falu egyöntetűen összecsapott a csendőrséggel, az elszegényedett kisnemesek, a parasztok és a pályamunkások is. A falu urasága akarta a község legelőt megcsorbítani. Az elégedetlenkedőket a csendőrség súlyosan bántalmazta, egyeseket közülük bebörtönöztek, a pályamunkások közül pedig többeket elbocsátották a spontán földfoglalás miatt. Az első világháborúban 490 lakos vett részt, közülük negyvenen a hadszíntereken haltak meg. A második világháborúban a Szolnok ellen irányuló valamennyi támadás Szajolt is érintette, hiszen annak szinte elővárosa.1944 október 20-án szabadult fel, a harcok azonban nem értek véget, mert a német alakulatok, nevezetesen a 4. SS páncél gránátos hadosztály október 23-24-re a vezseny-szajoli hídfőbe vonult vissza, amit csak a 7. Gárda hadsereg október 24-i betörése számol fel. A lakosság száma az 1944. januári 2957 főről ugyanezen év decemberére 2404 főre csökkent. Az 1848 után épített vasútvonalak Szajol-Szolnoknál találkoztak, így Szajol tulajdonképpen Szolnok „élő csomópontjává” vált, ezután nagyszámú vasutas réteg alakult ki. Az első Katolikus Olvasókör 1900-ban jött létre. A Vasutasok Köre 1928-ban alakult meg.

1994. december 2-án vasúti szerencsétlenség történt a településen. Egy váltóállítási hiba következtében 31 ember vesztette életét, 51 megsérült. [1]

Nevezetességei

Vasúti szerencsétlenség áldozatainak emlékműve

Források

^ http://www.hotdog.hu/magazin/magazin_article.hot?m_id=13003&a_id=110535&h_id=30807

Következő községek

További községek